Egyéb

Egyéb hírek, információk

Közszolgáltató(k) egységes hulladékgazdálkodási számlázási rendszere

Kihirdetésre került az Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt (NHKV Zrt.)  számlázási rendszerének kialakítására vonatkozó ajánlati felhívás győztese.

Az  NHKV Zrt. hulladékgazdálkodási közfeladatainak ellátásához szükséges számlázási, folyószámla kezelési és kintlévőség- kezelési rendszerének kialakítására vonatkozó tendert az Antenna Hungária Zrt. az EUROMACC Adatfeldolgozó és Szolgáltató Kft. közösen nyerheti el, közel 550 millió forintos ajánlati árral.

A feladat az NHKV Zrt. hulladékgazdálkodási közfeladatainak ellátásához szükséges számlázási, folyószámla kezelési és behajtási rendszerének kialakítása. Ennek kapcsán egy olyan egységes számlázási és folyószámla-kezelési rendszer informatikai megvalósítása szükséges, amely alkalmas a kb. 150 közüzemi szolgáltató rendszereiből adatokat fogadni és számlát kiállítani, valamint az műszaki leírásban szereplő funkciókat biztosítani. A projekt része a kb. 150 közüzemi szolgáltató teljes ügyfél és szolgáltatás adatainak kezdeti átvétele, és az adatok betöltése a rendszerbe. A projekt keretein belül megvalósítandó a számlázási rendszer kialakítása, valamint az adatátadásokhoz és a kapcsolódó modulokhoz szükséges interfész(ek) fejlesztése is.

http://www.dontwasteit.hu


Megváltozott regisztráció a klímagáz adatbázisnál

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság felhívja figyelmüket, hogy a Klímagáz adatbázisba történő regisztráció módja megváltozott. A regisztráció elvégzéséhez első lépésben érvényes e-mail postafiók címet kell megadnia egy tetszőleges jelszóval, amely a későbbi, Klímagáz adatbázisba történő belépésekhez használható. Ezt követően a megadott e-mail címre küldött linkre lépve folytatható a regisztráció. A regisztráció elvégzéséhez további és részletes segítséget nyújt a https://nemzetiklimavedelmihatosag.kormany.hu/  címen található „Útmutató regisztrációhoz” nevű segédlet.

Forrás: http://nkvh.kormany.hu/tajekoztato


Hatályba lép a Ft/kWh alapú földgáz elszámolás

A 202/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról alapján, 2016.09.01-i hatállyal a Kormány a 2. § tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 12. és 19. pontjában, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása vonatkozásában – a következőket rendeli el:

2. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Get. Vhr.) 107. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A GET 95. §-ában meghatározott, a földgázelosztó rendszerre vonatkozó feladatokat 25/0 °C égéshő alapú energiában kWh, továbbá kWh/h mértékegység alkalmazásával kell végezni.

(4) A szállítási rendszerüzemeltető külön térítés nélkül köteles a betáplált és kiadott földgáz mennyiségét az összes betáplálási-kiadási ponton és összekapcsolási ponton meghatározni, és az érintett rendszerhasználó és felhasználó számára hozzáférhetővé tenni 25/0 °C-os égéshő alapú energiában és 15 °C és 1,01325 bar referencia állapoton kifejezett térfogat és 15 °C égési referencia hőmérsékletű fűtőérték szorzataként kifejezett energiában (a továbbiakban: 15/15 °C-os fűtőérték alapú energia). A szállítóvezeték rendszerbe betáplált és onnan kiadott gáz elszámolása 25/0 °C-os égéshő alapú energiában történik.”

(2) A Get. Vhr. Mérés, elszámolás alcíme a következő 115/G. §-sal egészül ki:

„115/G. § Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználókkal történő elszámolás Ft/kWh mértékegység (25/0 °C-os égéshő alapú energiára vonatkoztatott egységár), az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal történő elszámolás Ft/MJ mértékegység (15/15 °C-os fűtőérték alapú energiára vonatkoztatott egységár) alkalmazásával történik.”


Állattartó telepek vízvédelmi ellenőrzései 2016 végéig

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megyei szervei az állattartó telepek vízvédelmi szempontú ellenőrzéseit végzik el az év hátralévő részében.

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) tájékoztatása alapján a Kölcsönös Megfeleltetés hatálya alá tartozó, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet 8. § (1)-(11) bekezdésében foglalt követelmények 2016. évi hatósági ellenőrzése a 2015. évben kidolgozott és alkalmazott módszer alapján az alábbiak szerint történik.

Ezek a következők:
- Az ellenőrzés során az állattartó telepen lévő silótároló terek szivárgásmentességét, valamint a trágyatárolók műszaki kialakítását és kapacitását vizsgálják a felszín alatti vizek nitrátszennyezés elleni védelme érdekében.
- A 2016. évben 976 gazdálkodó összesen 1145 állattartó telepet ellenőriznek vízvédelmi szempontból. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok az érintett gazdálkodót előzetesen kiértesítik, és az állattartó telep rendeltetésszerű működésének legcsekélyebb zavarása mellett végzik el a helyszíni ellenőrzéseket.

A helyszíni ellenőrzést megelőzően:
- a gazdálkodóknak javasoljuk a fenti hivatkozott rendelet megismerését,
- az ellenőrzés alá vont gazdálkodót az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adategyeztetésre hívja fel, amelyre határidőben szükséges a formanyomtatványokat kitöltve és aláírva visszaküldeni,
- az ellenőrzés napjára elő kell készíteni: az állattartó telep egységes környezethasználati engedélyét, építési és használatbavételi engedélyeket, a siló/trágyatároló bélésére alkalmazott anyagok megfelelőségét igazoló dokumentumokat, az elmúlt időszakban bekövetkezett tartóváltás bejelentését igazoló dokumentumot, maghatalmazást vagy képviseletet igazoló dokumentumot.

A helyszíni ellenőrzés folyamata során:
- biztosítani kell az ellenőrök telepre történő bejutását,
- az ellenőr a helyszínen megtekinti a nitrátszennyezés lehetséges forrásait, így a siló- és trágyatárolókat, a haszonállatok tartására szolgáló építményeket,
- szükség szerint fényképfelvételeket készítenek és megvizsgálják a kapcsolódó hatósági engedélyeket,
- az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, az esetleges nem megfelelőségről hatósági határozat készül, amellyel szemben a gazdálkodó jogorvoslati lehetőséggel élhet.

A helyszíni ellenőrzéseket ütemezetten, 2016. december 16. napjáig hajtják végre a fővárosi és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. A BM OKF felajánlotta, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatos információkat a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok készséggel megadják.

http://www.nak.hu/agazati-hirek/mezogazdasag


Célzott ellenőrzések július 15-től

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság tájékoztató levélben hívta fel a figyelmet, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a klímagázokkal kapcsolatos valamennyi tevékenység tekintetében „hatósági ellenőrzéseit megkezdi 2016. július 15. napjától.”

„Az ellenőrzés tárgya: célzott adatellenőrzés a Klímagáz adatbázisban a regisztrált vállalkozások tevékenységére vonatkozóan, azaz, hogy rendelkezik‑e Megfelelési nyilatkozattal és regisztrált, vállalkozáshoz rendelt képesített természetes személlyel.”


Díjbekérők kiküldése 2016-ban

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság díjbekérőt fog küldeni a Klímagáz adatbázison keresztül, 2016. december 1. napján. A díjbekérő a 2016. év második félévére vonatkozó felügyeleti díj összegére vonatkozik. A díj befizetésére a határidő változatlanul december 31. marad.

A díjbekérőről a 80/2012. (XII. 28.) NFM rendelet rendelkezik, a 19/2016. (VI.30) NFM rendelet szerinti módosítás alapján.


Újabb villamos energia díjtétel kerül bevezetésre

Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításában valamint a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (továbbiakban: VET) értelmező rendelkezéseiben a megújuló energiaforrások pontosításra kerültek, mely szerint a hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó valamint szerves anyagokból előállított éghető gázból nyert energiák a biogáz kategóriába tartoznak.

A VET kiegészítés rendelkezik arról, hogy a kötelező átvételi ár feltételeivel megegyezően megjelenik a Prémium támogatási rendszer, mely támogatásában a pályázat útján részesülhetnek a megújuló energiát termelők. A támogatást kizárólag a meglévő és új termelő egységek kapacitásának bővítésére, létesítésre valamint biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére használhatnak fel.

A prémium támogatási rendszer mértékét a MEKH határozza meg Ft/kWh egységárban és a végfelhasználók térítik meg adóhatályon kívüli díjtételben. Az energiapolitikáért felelős miniszter a Magyar közlönyben közétett egyedi határozata alapján kerül majd publikálásra (mértéke jelenleg nem ismert),


Május 16-tól módosult hulladékszállítási bizonylatok

A tavaly hatályba lépett veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet – többek között – előírja, hogy:

- veszélyes hulladékok szállításának bizonylatolásához eddig használt ‘SZ’ és ‘K’ kísérőjegyek használatát 2016. május 15-ét követően felváltják az úgynevezett „SZ” (Szállítási lap) és „GY” (Gyűjtőjárat szállítási lap) dokumentumok, amelyek formája és tartalma is eltér az eddigiekhez képest.

A jogszabály szerint a veszélyes hulladék szállításához szükséges, még a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben meghatározott szállítási lapok (‘SZ’ és ‘K’ kísérőjegyek) 2016. május 15-ig voltak felhasználhatók, illetve „kivezetésüket” eddig a dátumig kellett megtenni.


Május 01-től emelkedett a földgáz MSZKSZ díj

A földgáz energia esetében fizetendő, úgynevezett „MSZKSZ díjtétel” 2016. május 01-től 10%-kal emelkedik (71,67 Ft/GJ-ról 78,84 Ft/GJ-ra), a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség Igazgatótanácsának 9/2016. (III. 02.) számú határozata alapján.

Az új díjtétel a Magyar Közlöny 2016. évi 16. számú hivatalos értesítőjében került közzétételre az alábbiak szerint:

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 33. § (6) bekezdésében foglalt feladatkörömben eljárva, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 6. § f) pontjára figyelemmel, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség Igazgatótanácsának 9/2016. (III. 02.) számú határozata alapján közzéteszem a földgáz után fizetendő tagi hozzájárulás 2016. május 1-jétől kötelező mértékét. A földgáz után fizetendő tagi hozzájárulások mértéke a következő:

Megnevezés Tagi hozzájárulás egységnyi mértéke
2016. május 1-től
Kombinált
Nomenklatúra szám
Földgáz 78,84 Ft/GJ 2711

Másmilyen lehet a klímaegyezmény

Taktikát váltanak: másmilyen lehet a klímaegyezmény - (www.piacesprofit.hu)

Az elmúlt hetekben az emberiség történetében először nőtt 440 ppm-re az üvegházgázok légköri koncentrációja, állítja a Scripps Institute of Oceanology. Obama amerikai elnök fel akarja támasztani a megakadt klímapolitikai egyezkedéseket: Washington azt javasolja, minden ország önállóan találja ki, az emissziócsökkentésnek milyen mértékét vállalja. Diplomáciai szinten is divat lesz zöldnek lenni, legalábbis erre gazsulál a Fehér Ház.

A 2009-es koppenhágai klímacsúcs óta megfeneklett klímapolitikát valami új ötlettel kéne kihúzni a kátyúból, különben ott is marad. Az amerikai klímatárgyaló, Todd Stern által bejelentett, önkétességről szóló javaslatot Kína ellenezte, újfent a szokásos szólamot hangoztatva: a nyugati országoknak, melyek történelmileg már agyonszennyezték a légkört, erősebb kibocsátás-csökkentési vállalásokat kell tenniük, mint az ”új” szennyezőknek (értelemszerűen Kína is az utóbbiak közé tartozik).

Csináld magad

Stern nem tagadta, hogy a módszere lényege az lenne, a légszennyezésük visszafogását önként vállaló országok nyomása (az úgynevezett ”peer pressure”) bírja rá a renitens államokat iparágaik füstölésének megfékezésére. Vagyis a közvélemény és a nemzetközi közösség erkölcsi normája győzzön.

Persze furcsa, hogy mindez egy olyan ország képviselőjének szájából jön, mely sosem ratifikálta a kiotói egyezményt (még ha az Bushék rovására írható), de Kongresszusa Obama mandátuma alatt, 2010-ben is meghiúsította a klímavédelmi törvény tervezetének elfogadását. Az elnök egyedül ilyen helyzetben viszonylag tehetetlen – habár Obama a Környezetvédelmi Hatóság (EPA) jogkörében rámozdulni látszik a nagy szennyezők füstölgésének megregulázására, mint ahogy erre ígéretet tett idén, második mandátuma kezdetekor. (2012 júniusában a fellebbviteli bíróság megerősítette, hogy az EPA deklarációja, miszerint a széndioxid káros az emberi szervezetre és kibocsátását ezért szabályozni kell legális megállapítás, így a kamionok és egyéb gépjárművek emissziójának törvényi erővel való csökkentése is jogszerű lépés az EPA részéről.)

Érdemes megfontolni, hogy a polgárokat is bevonják a füstölgő államok megleckéztetésébe: ahogy a fogyasztók egyes márkák termékeit is bojkottálni tudták, ha azok környezetszennyező módon termeltek, úgy a ”népharagot” rá lehet irányítani az üvegházgáz-kibocsátással nem törődő nemzetgazdaságokra is.

Az önkéntes vállalásokat 2015-ben fogadnák el a soron következő párizsi miniszteri értekezleten. Washington azt reméli, ez a módszer több sikerrel jár, mint a klímatárgyalók egyezkedése és egymásnak ellentmondó érdekeik ütköztetése, mely eddig nem eredményezett nemzetközileg kötelező érvényű megállapodást a kibocsátás-csökkentésről.

Füst kuriózumok

  • 25 évvel ezelőtt 350 ppm (parts per million) volt az üvegházgáz-koncentráció a légkörben. -Az USA emissziójának jelenleg 40 %-a származik széntüzelésű erőművekből.
  • A jelenlegi emisszió-csökkentési vállalások nem elegendők ahhoz, hogy megállítsák az éghajlatváltozást.
  • Évente 3 %-kal nő az üvegházgáz-kibocsátás, holott a világ számos régiójában gyengén teljesít a gazdaság.
  • Obama az egyes országok felajánlott emissziócsökkentésről most már úgy beszél, mint ”hozzájárulásáról” beszél és nem ”kötelezettségről”, ”vállalásról” (commitment). Ez a diplomáciai nyelvezetben jóval gyengébb kifejezés.
  • Az ipari forradalom óta 0,8 Celsius fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet. E felmelegedés több mint 80 %-a az elmúlt három évtizedben ment végbe.
  • A klímavédelmi politika célja, hogy a felmelegedést 2 Celsius fokban maximálja -Oroszország, Japán és Kanada 2012-ben kiléptek a kiotói jegyzőkönyv hatálya alól.

(Forrás: http://www.piacesprofit.hu/)


Sürgős lenne a zöldtámogatás

A megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszerével érdemben megnőhetne a hazai zöldáramtermelés. A törvénynek egyelőre csak a tervezete ismert.

Egyszerre több eszközt is be kell vetni Magyarországon annak érdekében, hogy energiatermelésünkön belül 2020-ra elérje a 13 százalékot a megújuló alapú források aránya. Szakértők szerint e terv nehezen, de teljesíthető a zöldenergia külön támogatása nélkül is, viszont az ország által önként vállalt 14,46 százalékos arány már nem. Az e célra Metár (megújuló energiatermelés támogatási rendszere) néven ismertté vált rendszer egyelőre törvénytervezet formájában ismert. Bevezetése akár még 2017 elején sem túl késő annak alapján, hogy még akkori starttal is megvalósulhatnak 2020-ig az uniós vállalásunk teljesítéséhez szükséges beruházások, de emlékezetes, hogy ez már 2011 óta adóssága a kormánynak.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont úgy számol, hogy ha semmilyen szabályozás vagy új ösztönzés nem növeli a hazai zöldáram-előállítási kedvet, akkor a kötelezően teljesítendő arányból 12,7 petajoule-nyi (PJ) áramunk hiányozna, az önként megcélzottból pedig 23,1 PJ. Viszont vannak eszközeink: a döntéshozók élhetnek a 2020-ig rendelkezésre álló, 100 milliárd forintnyi uniós támogatás hatékony felhasználásával, az úgynevezett barna prémium bevezetésével megakadályozhatják, hogy leálljanak a támogatásra már nem jogosuló zölderőművek, és új módon szabályozhatják a távhőpiacot is. A Metár tehát csak a hab lenne a tortán. Ezzel kapcsolatban a kiszámíthatóságot nevezte az egyik fő piaci elvárásnak az új támogatásra számító hazai társaságok egyike, az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila.

Az eddig ismert adatok alapján azonban nem tudható, hogy milyen zöldtechnológiákat hogyan fog támogatni az új rendszer, hiszen ez majd csak a végrehajtási rendeletekből derül ki. Úgy tudni, hogy annak alapján írnak majd ki évente különböző zöldtechnológiákra kapacitástendereket, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint a megújuló energia-termelés mekkora és milyen eredetű bővülése szükséges. E tendereken értelemszerűen azok a pályázók a befutók, amelyek az adott projektet a legalacsonyabb támogatás mellett valósítják meg úgy, hogy az még nekik is megéri. Ez garancia arra is, hogy a beruházók csak fair megtérülést reméljenek, és ne alakuljon ki a támogatás miatt aranyláz. Ugyanakkor, mivel az adott tenderekre fel is kell készülniük, szakértők szerint jó lenne, ha a kapacitástendereket nem az adott évre, hanem mindig a következőre hirdetnék meg.

A támogatás egy fix felár lenne a piacon eladott áramárra. Mivel e felárat célszerű lenne egy tőzsdei jegyzésárhoz kötni, egy vállalkozás minél drágábban tudja eladni az áramát az átlagos tőzsdei árnál, annál többet kereshet az üzleten.

Azoknak az uniós tagországoknak, amelyek nem teljesítik a fenti 13 százalékos arányt, más országoktól kell majd megvenniük a szükséges zöldárammennyiséget. Ez még többe is kerülhet nekik, mint ha létrehozták volna a szükséges kapacitásokat.

(Forrás: http://www.vg.hu)


Kérdése van?

Név (*)

 E-mail-ben kérem a választ. Visszahívást kérek.
Telefonszám visszahívás esetében

E-mail cím

Üzenet

Ellenőrző kód:captcha

(* kötelezően kitöltendő mező)

Hírlevél feliratkozás

Név

E-mail cím


Comments are closed.