Módosult jogszabályok

Módosult jogszabályok

Új hulladékos jogszabály (R és D kódokról)

Új rendelettel bővült a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok sora. 2016. július 1-én hatályba lépett a 43/2016. (VI.28.) FM rendelet, amely már saját rendeletet biztosít a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveleteknek, mely szerint a kezelési és ártalmatlanítási kódokat (R és D kódok) a veszélyes hulladék gazdálkodással kapcsolatos szinte valamennyi szereplő nyilvántartásában (hulladéktermelő, gyűjtő, kereskedő, kezelő,  nyilvántartásában is) fel kell tüntetni.

A fenti műveletek és kódszámuk (R és D kódok) eddig a 2014.CLXXXV. Hulladéktörvény mellékletei közé tartoztak, július 1-től azonban átkerültek a 43/2016. (VI.28.) FM rendeletbe, így sok egyéb, hulladékot érintő jogszabályban is változás történt az említett mellékletekre vonatkozó hivatkozások cseréje miatt.



Változások a vízvédelmi hatósági eljárások díjainál

2016. június 15-én a 19/2016. (VI. 8.) BM rendelet módosított több, vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletet. Ennek értelmében a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, valamint a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet is kiegészült.

A jelenleg hatályos rendelet szerint az elvi vízjogi engedélyezési, a vízjogi létesítési engedélyezési és a vízjogi megszüntetés engedélyezési eljárás során, ha a vízimunka vagy vízilétesítmény állami vízkészletet érint vagy arra közvetlen hatással van, akkor az illetékes vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulása, ha közművet érint, akkor a közmű kezelőjének írásbeli hozzájárulását szükséges csatolni.
A vízügyi megszüntetési engedély igazgatási szolgáltatási díja a beruházás bruttó költségéhez igazodik létesítményenként a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. melléklete szerint.


Hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály módosulás 2016.04.01-től

2016. április 1. napjával módosult a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, valamint egy időben hatályba léptek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) közszolgáltatást érintő változásai is.

A módosítások közül fontos kiemelni, hogy a változások érintik a hulladék nyilvántartás formai és tartalmi elemeit is. 2016 április 1-től a veszélyes hulladékok nyilvántartásban a H veszélyességi kódok helyett a Ht. 2015. decemberi módosításával életbe lépő HP kódokat kell alkalmazni és feltüntetni.

A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletet is figyelembe véve a hatályba lépő módosításokkal egyértelműsítésre került, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokról nem kell nyilvántartást vezetni, illetve kötelezően adatszolgáltatást teljesíteni a jövőben.

A módosításokkal egyben enyhítést kaptak a veszélyes hulladékokat gyűjtő, kezelő és kereskedő vállalkozások, mivel a negyedévente kötelező adatszolgáltatás bevallási határideje 15 napról 30 napra nőtt.

A Ht. most hatályba lépő változtatásainak fő indoka a 2016. április elsejével felálló új szervezet az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) megalakulása és az ezzel járó feladatkörök kiosztása. Az NKHV Zrt. kijelöléséről, feladatköréről szóló 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet alapján az újonnan megalakuló szervezet a jövőben főbb feladatként:

  • koordináló szervként előkészíti és összeállítja, majd nyomon követi az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet a Kormány 68/20016. (III.31.) Korm. rendelet előírásai alapján bevonva az érintett közigazgatási és gazdasági szervezeteket;
  • a hulladékkezelési közszolgáltatási díj, a díjalkalmazási feltételek, a díjmegfizetés rendjének, a közszolgáltatásidíj-felosztás elvének meghatározására vonatkozóan javaslatot tesz a közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszternek, valamint
  • kezeli a negyedévente 15 napos fizetési határidővel kiszámlázott közszolgáltatási díjakat és azok felosztását.

Zajkibocsátási szabályok változásai

A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet eddig is kimondta, hogy a telephelyeknek rendelkezni szükséges olyan dokumentációval, amely segítségével be tudják mutatni zajforrásaik hatásterületét, különösképpen a jogszabályban említett eljárások esetén, vagy olyan esetben ha a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli területre esik.

2016. február 1-től a környezeti zaj és rezgés elleni védelem, a zajkibocsátási határértékek megállapításáról, a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendeleteket módosító 427/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet hatálybalépésével többek között a közterületen megtartásra kerülő rendezvények és a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre már nem vonatkoznak a szigorúbb előírások a jövőben.

A módosító 427/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépésével a közterületen megtartásra kerülő rendezvények és a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények kivételre kerültek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet hatálya alól, azaz az ilyen jellegű ideiglenesen megtartott rendezvényekre nem vonatkoznak a szigorúbb előírások a jövőben.

Szigorodott azonban azon szabadidős vagy üzemi zajforrások szabályozása amelyeknél az okozott zaj túllépi a vonatkozó határértékeket: az ilyenkor előírt intézkedési tervek tartalmi követelményei kibővültek és az intézkedő hatóság határozatában pontos határidőhöz kötött és indokolt intézkedéseket köteles meghozni. Ez a jövőben a problémás üzemek esetén a zajcsökkentési intézkedések bevezetésének időbeni korlátozását jelentheti.

A 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet módosításai első sorban a nemzetközi licenccel rendelkező sportpályák szabályozását érintették:

  • ilyen sportpályát üzemeltetők – bizonyos korlátozások bevezetése mellett – meghatározott számú napokon felmentést kérhetnek a vonatkozó zajterhelési határértékek alól, azonban
  • a versenypályák zajkibocsátásnak ellenőrzésére az üzemeltető köteles a folyamatos mérésre alkalmas monitoring rendszer kiépítésére 2017. december 31-ig, valamint
  • köteles évente adatot szolgáltatni a tárgyévet követő március 31-ig.

Levegőtisztaság-védelem, füstköd riadó

A Magyar Közlöny 15. számában megjelent 10/2016. Korm. rendelet módosította a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet füstköd-riadó esetén elrendelhető intézkedéseket felsoroló 3. mellékletét.

A módosítás lényege, hogy az elrendelhető gépjárműforgalmi korlátozás a megkülönböztető jelzést használó járművek, betegszállítók, sürgősségi járműveken kívül most már nem érintheti a környezetkímélő gépkocsik használatát sem, így egy esetlegesen elrendelt füstköd-riadó esetén példaként elektromos gépjárművek szabadon, korlátozás nélkül használhatóak a jövőben.

Levegőtisztaság-védelem, kibocsátási határérték változás

A 12/2016. (II.29.) FM rendelet 2015. március 8-i hatályba lépéssel módosította a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletet.

A módosítás bevezetett egy új fogalmat az integrált kibocsátás-kezelés fogalmát, amely az egységes környezethasználati engedély köteles ásványolaj és gázfinomító tevékenységeknél, az ilyen létesítményekben működő összes tüzelőberendezés, krakkoló egység, valamint kén kinyerő egység NOx és SO2 kibocsátásának integrált kezelését jelenti. Az érintett üzemeknél az illetékes környezetvédelmi hatóság a vonatkozó eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékeket és az integrált kibocsátás-kezelés alkalmazása esetén alkalmazandó kibocsátási határértékeket egyedi határértékként állapítja meg.

A módisítás fő célja az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról szóló 2014. október 9-i 2014/738/EU bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezések magyar jogrendbe történő beintegrálása volt.


Engedélyezési és eljárási díjak változás

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások díjait rögzítő 14/2015. (III.31.) FM rendeltet 2016. március 19-i hatállyal módosítja a 10/2016. (II.17.) FM rendelet.

Az eljárási és szolgáltatási díjakat tartalmazó 1. melléklet táblázatában megjelenik a genetikai erőforrás vagy az ezekhez kapcsolódó hagyományos tudáson alapuló kutatás-fejlesztési pályázatokhoz szükséges nyilatkozat feltöltések Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségénél történő eljárási díja.

Jelentős változások az engedélyezési eljárások ügyintézési határidejében

2016. január 1-gyel több jelentős alaptörvény is módosításra került. Többek között a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény is.

A módosításokkal több környezetvédelmi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje is jelentősen lecsökkent. Néhányat kiemelve:

  • Előzetes vizsgálati eljárások 45 helyett 30 napon belül
  • Egységes környezethasználati engedélyezés 90 helyett 70 napon belül meg kell hogy hozza döntését a Zöldhatóság

A törvénymódosítás a szakhatósági eljárásokban adott ügyintézési határidőt is mérsékelte:

  • a korábbi 30 naphoz képest a jövőben a környezetvédelmi szakhatóság az állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 21 napon belül köteles kiadni.

A vízgazdálkodási törvény módosításával 2016. január 1-jét követően indult vízügyi hatósági eljárásokban – mint például az elvi, létesítési és üzemeltetési vízjogi engedélyezések – a hatóság a döntését 45 napon belül meg kell hoznia úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok – a korábbi 30 nappal ellentétben – 21 napon belül meg kell, hogy adják az állásfoglalásukat. A módosítás eredményeként így a korábbi 60+30 napos ügyintézési idő 45+21 napra csökkent jelentősen felgyorsítva ezzel az engedélyezési eljárásokat.

A természetvédelmi törvény módosításával – hasonlóan a környezetvédelmi törvény módosításához – a természetvédelmi hatóságnak a szakhatósági eljárásokban már csak 21 napja áll rendelkezésre, hogy kiadja állásfoglalását, egyben a jogszabályváltozás a természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárások határidejét – összefogóan – 70 napra mérsékelte.

Az alaptörvények módosításának eredményeként a jövőben az engedélyezési eljárások ügyintézési idő szükségletének jelentős lerövidülésével lehet számolni, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ehhez a hatósági és jogszabályi követelményeket maximálisan figyelembe vevő tapasztalt szakember, szakértő által összeállított engedélykérelmi dokumentációkra van szükség.

Kérdése van?

Név (*)

 E-mail-ben kérem a választ. Visszahívást kérek.
Telefonszám visszahívás esetében

E-mail cím

Üzenet

Ellenőrző kód:captcha

(* kötelezően kitöltendő mező)

Hírlevél feliratkozás

Név

E-mail cím


Comments are closed.