Hulladékgazdálkodás jogi követelményei és megfelelőség

Hulladékgazdálkodás jogi követelményei és megfelelőség

1. A dokumentum célja

A leírás célja, hogy a jelenleg hatályos hulladékgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabályok alapján összefoglalja a fontosabb követelményeket. Továbbá bemutassa, hogy ezen előírások milyen konkrét feladatokat jelentenek a hulladékok vonatkozásában egy adott telephelyen.

Szinte minden gazdálkodó szervezet telephelyén keletkezik kisebb-nagyobb mennyiségben nem veszélyes, vagy akár veszélyes hulladék. Ezen hulladékok elhelyezésére, gyűjtésére, átadására különböző jogszabályok vonatkoznak, melyek ismerete elengedhetetlen a környezettudatos működéshez és tervezéshez.

Sokéves szakmai tapasztalatunkkal segítséget nyújtunk ügyfeleinknek a fenti előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási folyamatok és adminisztratív rendszer felépítésében, adott esetben üzemelésében, mint pl:

  • hulladékok besorolása a jogszabályi kódrendszer alapján
  • hulladéknyilvántartás készítése
  • engedéllyel rendelkező hulladékátvevő keresése 
  • éves hulladékbevallás előkészítése, benyújtása a Hatóság online felületén keresztül.


Ezen kívül szakértői jogosultságunk révén szükség esetén készítünk hulladékgazdálkodási engedélyezési dokumentációkat is, illetve ezek megújításában, szakmai értelmezésében is segítséget nyújtunk.

2. Jogszabályi követelmények, megfelelőség

A hulladékot termelő illetve hulladékgazdálkodási tevékenységeket végzők a tevékenységük végzésekor minden esetben a hulladékgazdálkodási törvényben rögzített alapelveket kell, hogy kövessék. Ilyen alapelv többek között az újrahasználat elve vagy a szennyező fizet elve.

2.1.   Hulladékgazdálkodás általánosan

1. A tevékenység végzésekor az elsődleges cél a hulladékképződés megelőzése. Amennyiben ez nem lehetséges, a keletkezett hulladékot elsősorban – ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges, gazdaságilag megalapozott – újrahasználatra előkészíteni, újrafeldolgozni illetve hasznosítani kell. Legvégső esetként kerülhet sor a hulladék ártalmatlanítására.

A legtöbb tevékenység végzésekor jellemzően nem kerülhető el a hulladékok keletkezése, így a keletkező hulladékokat (pl: műanyag, papír, fa hull.) a lehető legnagyobb százalékban történő újrahasznosításra kell előkészíteni. Azokat a hulladékokat, amelyeket nem lehet újrahasznosítani megfelelő hatósági engedéllyel rendelkező vállalatnak ártalmatlanításra kell átadni.

2. A hulladékot szelektíven kell gyűjteni.

Az újrahasználatra történő előkészítés követelményeinek való megfelelést a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításával lehet elérni. Ennek szabályait pontos utasításban rögzíteni kell és a vállalatnál dolgozó munkatársakra, illetve ott tevékenykedő alvállalkozókra is célszerű kiterjeszteni.

3. Hulladékbirtokos kötelezettsége:

A hulladékbirtokosa (a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van) köteles gondoskodni a tevékenysége gyakorlása során keletkező hulladékok megfelelő kezeléséről.

A hulladékbirtokos hulladékkezelési kötelezettsége akkor tekinthető teljesítettnek, ha a birtokában lévő hulladék erre engedéllyel rendelkező gyűjtő, kereskedő, hulladékkezelő vagy közszolgáltató tulajdonába kerül.

Fontos ehhez kapcsolódóan felhívni a figyelmet arra, hogy a hulladékbirtokos kötelezettsége meggyőződni arról, hogy a tulajdonában lévő (pl.: az üzemi gyűjtőhelyről elszállításra kerülő) hulladékot átvevő személy vagy szervezet rendelkezik-e az adott hulladék kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént-e.

4. Engedély:

Hulladékkezelési tevékenységnek (hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása) kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

Kizárólag olyan cégekkel köthető hulladék-kezelés tárgyú szerződés, melyek rendelkeznek a szükséges hulladékgazdálkodási engedélyekkel. Ennek meglétéről a hulladék birtokosa köteles meggyőződni.

5. Nyilvántartás, bejelentkezés, adatszolgáltatás:

5.1.

A hulladék termelője, birtokosa és kezelője a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező, más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartást, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni. A nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a nyilvántartás vezetésére kötelezett legalább 5 évig - veszélyes hulladék esetén 10 évig – köteles megőrizni. Hulladéklerakó esetén a hulladéklerakási tevékenységről szóló nyilvántartás, üzemnapló nem selejtezhető.

A nyilvántartási kötelezettség nem terjed ki azon ingatlantulajdonosok települési hulladékaira, akik hulladékukat a közszolgáltatónak szerződés alapján átadják. Ezen hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a közszolgáltató a külön jogszabályokban meghatározottak szerint gondoskodik.

A nyilvántartás vezetésére kötelezett a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja.

A hulladék termelője, birtokosa és kezelője - a szállító kivételével - telephelyenként (naprakész) nyilvántartást vezet a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről.

A nyilvántartást a hatóság ellenőrzése során a felügyelőség képviselőjének minden esetben be kell tudni mutatni, annak utólagos bemutatása nem fogadható el!

5.2.

Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladékkezelőnek és a hulladék termelőjének a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül, a területileg illetékes felügyelőségre be kell jelentenie, az erre rendszeresített HIR-KÖT adatlapon a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerbe (HIR).

5.3.

Rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett telephelyenként - a szállító kivételével - a hulladék kezelője, továbbá az a termelő, akinél a tárgyévben a telephelyen keletkezett (birtokolt) hulladékok összes mennyisége meghaladja:

a) veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, vagy
b) nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, vagy
c) nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot.

Az adatszolgáltatást mindig telephelyenként kell elkészíteni és megküldeni az illetékes felügyelőségnek. Az adatszolgáltatásra kötelezett minden esetben köteles az adatszolgáltatásra, még akkor is ha a keletkező hulladékok mennyisége nem haladja meg a fentiekben részletezett mennyiségeket („0”-ás bevallás).

Az adatszolgáltatást elektronikus úton, az Általános Nyomtatvány Kitöltő programon (ÁNYK) keresztül kell teljesíteni. A kitöltésére vonatkozó útmutatót a kvvm.hu honlapon található.

A hulladék termelőjének nem kell adatot szolgáltatnia azon hulladékról, amelyet szerződés alapján közszolgáltatónak, illetve külön jogszabály alapján bejegyzett, a hulladék visszavételére kötelezettnek, vagy azzal szerződésben álló átvevőnek ad át.

Az adatszolgáltatásra kötelezett a keletkező hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat adatot. Ettől eltérően a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről negyedévente a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig tesz bejelentést.

2.2.   Veszélyes hulladék

1. Besorolás:

A hulladék besorolását - annak veszélyességére tekintettel - a hulladék termelője, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokosa köteles elvégezni. A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel.

2. Környezetszennyezés, veszélyeztetés megakadályozása:

A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.

Tilos a veszélyes hulladékot más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal, vagy bármilyen más anyaggal keverni még akkor is, ha e tevékenység kizárólag a szennyező összetevők hígítására irányul.

3. Elérhető legjobb technológia:

A veszélyes hulladékot kezelő tevékenységek végzése során a leghatékonyabb megoldást, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.

4. Gyűjtés:

A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot arra engedéllyel rendelkező kezelőnek át nem adja.

A hulladék termelője a veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti. Üzemi gyűjtőhely esetén legfeljebb l évig, míg munkahelyi gyűjtőhely meglétekor maximum 6 hónapig.

Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon, jogszabályban előírt módon kell kialakítani.

Amennyiben a veszélyes hulladék termelőjének több telephelyén keletkezik veszélyes hulladék, e veszélyes hulladékok egy telephelyen is gyűjthetők, feltéve, hogy a keletkezési hely és az átvételre jogosult kezelő létesítménye közötti távolság nagyobb, mint a két telephely közötti távolság.

A veszélyes hulladékot fajtánként szelektíven kell gyűjteni a keletkezés helyén, ahonnan az erre kinevezett személyzet a megfelelőn kialakított gyűjtőhelyen köteles elhelyezni. A felelős rendszeresen ellenőrzi a veszélyes hulladék gyűjtőhelynek az előírások szerinti működését. Kiszállítás esetén a felelősnek jelen kell lennie.

5. Környezetvédelmi megbízott:

A veszélyes hulladék-kezelőnek a külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia.

6. Veszélyes hulladék termelőjének kötelezettségei:

A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles:

a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni
b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni
c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni.

A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek üzemeltetési szabályzatban kell rögzítenie.

Erre a célra kialakított formanyomtatványon vezetni kell a veszélyes hulladék gyűjtőhelyre bevitt hulladékok mennyiségét, azaz naprakész nyilvántartást kell alkalmazni, valamint Veszélyes Hulladék Üzemeltetési Szabályzatot kell készíteni. A felelős rendszeresen ellenőrzi a formanyomtatvány megfelelő kitöltését. Valamint a mennyiségeket célszerű havi lebontásban összesíteni.

7. Szállítás:

A szállító, illetve a begyűjtő csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja, és amelyre vonatkozik a szerződése.
A veszélyes hulladék begyűjtését és szállítását úgy kell végezni, hogy az a környezetben szennyezést ne idézzen elő.
A veszélyes áruk szállítására vonatkozó külön jogszabályok hatálya alá tartozó hulladékok szállítása esetén további, külön jogszabályok előírásait is be kell tartani.
A veszélyes hulladék szállításra való előkészítése és erre alkalmassá tétele a hulladék termelőjének kötelessége.
A veszélyes hulladék átadásával a felelősség átszáll az átvevőre.

A szállítás során a veszélyes hulladékhoz a veszélyes áruk szállítására vonatkozó dokumentáció mellett a R. 2. számú mellékletben meghatározott kísérő dokumentációt kell mellékelni. A szállító a veszélyes hulladék szállítását csak akkor kezdheti meg, ha a termelőtől megkapta a kitöltött „SZ” kísérőjegyet, és ellenőrizte, hogy a rá vonatkozó adatok helytállók. A szállító csak az „SZ” kísérőjegyen feltüntetett kezelőnek adhatja át a veszélyeshulladék-szállítmányt.

Ha a kezelő a szállított veszélyes hulladékot nem veszi át, azt a szállítónak a termelőhöz vissza kell szállítania.

Kizárólag olyan cégekkel köthető hulladék szállítási, kezelési szerződés, melyek rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Ennek meglétéről a vállalat köteles meggyőződni, illetve ezek másolatait célszerű megőrizni.

8. Engedély nélkül végezhető tevékenységek:

a) a veszélyes hulladékoknak a termelő telephelyén (létesítményen) belüli gyűjtése (munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen) és mozgatása, valamint a termelő által végzett előkezelése,
b) a veszélyes áruk szállítására is jogosult termelőnek, az előírásoknak megfelelő járművével saját veszélyes hulladékának saját telephelyei közötti vagy a kezelőhöz átadásra történő szállítása,
c) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak a speciális gyűjtőhelyre, hulladékgyűjtő udvarra vagy átvételre jogosult kezelőhöz saját járművel történő szállítása,
d) egyes veszélyes hulladékoknak a lakosságtól való begyűjtése céljából speciális gyűjtőhelyeken történő gyűjtése.

Kérdése van?

Vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségeinken:

Tel/fax: +36 72 213 040

E-mail: info@encons.hu

Egyéb környezetvédelmi jogszabályok

220/2004. (VII.21.) KORM. RENDELET A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE VÉDELMÉNEK SZABÁLYAIRÓL

 

2011. évi CCIX. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSRÓL

 

270/2003. (XII. 24.) KORM. RENDELET AZ EGYES KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJAK VISSZAIGÉNYLÉSÉNEK, A KIBOCSÁTOTT TERHELŐ ANYAG MENNYISÉG MEGHATÁROZÁS MÓDJÁRÓL, VALAMINT A DÍJFIZETÉS ÁTHÁRÍTÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL

 

41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM EGYÜTTES RENDELET AZ EGYES VESZÉLYES ANYAGOKKAL, ILLETVE VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS EGYES TEVÉKENYSÉGEK KORLÁTOZÁSÁRÓL

 

309/2014 (XII.11.) KORM. RENDELET A HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÉSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEKRŐL

 

278/2014. (XI. 14.) KORM. RENDELET AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁVAL, VALAMINT AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS NEMZETI JELENTÉS TARTALMÁRÓL ÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDJÁRÓL, AZ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL, ILLETVE AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE ESETÉN FIZETENDŐ BÍRSÁGRÓL

 

309/2014 (XII.11.) KORM. RENDELET A HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÉSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEKRŐL

 

270/2003. (XII. 24.) KORM. RENDELET AZ EGYES KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJAK VISSZAIGÉNYLÉSÉNEK, A KIBOCSÁTOTT TERHELŐ ANYAG MENNYISÉG MEGHATÁROZÁS MÓDJÁRÓL, VALAMINT A DÍJFIZETÉS ÁTHÁRÍTÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL

 

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM EGYÜTTES RENDELET A MUNKAHELYEK MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEINEK MINIMÁLIS SZINTJÉRŐL

 

219/2011. (X. 20.) KORM. RENDELET A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL

 

264/2008. (XI. 6.) KORM. RENDELET A HŐTERMELŐ BERENDEZÉSEK ÉS LÉGKONDICIONÁLÓ RENDSZEREK ENERGETIKAI FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

 

2011. évi CCIX. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSRÓL

 

197/2014. (VIII.01.) KORM. RENDELETE AZ ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEKKEL KAPCSOLATOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEKRÕL

 

223/2014. (IX.4.) KORM. RENDELET A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI ÉS A VÍZÜGYI, VALAMINT A VÍZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK KIJELÖLÉSÉRŐL

 

4/2011. (I.14.) VM RENDELET A LEVEGŐTERHELTSÉGI SZINT HATÁRÉRTÉKEIRŐL ÉS A HELYHEZ KÖTÖTT LÉGSZENNYEZŐ PONTFORRÁSOK KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEIRŐL

 

219/2011. (X. 20.) KORM. RENDELET A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉSRÕL

 

18/1996. (VI. 13.) KHVM RENDELET A VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉRELEMRŐL ÉS MELLÉKLETEIRŐL

 

10/2010. (VIII.18.) VM A FELSZÍNI VÍZ VÍZSZENNYEZETTSÉGI HATÁRÉRTÉKÉRŐL ÉS AZOK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL

 

93/2007. (XII. 18.) KVVM RENDELET A ZAJKIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK, VALAMINT A ZAJ- ÉS REZGÉSKIBOCSÁTÁS ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDJÁRÓL

 

66/2005. (XII. 22.) EÜM RENDELET A MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRŐ ZAJEXPOZÍCIÓRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

 

44/2000. (XII. 27.) EüM RENDELET A VESZÉLYES ANYAGOKKAL ÉS A VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS EGYES ELJÁRÁSOK, ILLETVE TEVÉKENYSÉGEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL

 

18/1996. (VI. 13.) KHVM RENDELET A VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉRELEMRŐL ÉS MELLÉKLETEIRŐL

 

220/2004. (VII.21.) KORM. RENDELET A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE VÉDELMÉNEK SZABÁLYAIRÓL

 

208/2011. (X.12.) KORM. RENDELET A KATASZTRÓFAVÉDELMI BÍRSÁG RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL, A KATASZTRÓFAVÉDELMI HOZZÁJÁRULÁS BEFIZETÉSÉRŐL ÉS VISSZATÉRÍTÉSÉRŐL

 

13/2015. (III. 31.) BM RENDELET A VÍZÜGYI ÉS A VÍZVÉDELMI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJAIRÓL

Comments are closed.