Víz és földtani közeg szakterületeket érintő általános környezetvédelmi követelmények és megfelelőség

1. A dokumentum célja

Életterünk védelmében kiemelten fontos, hogy ne szennyezzünk el vizeinket és a vízrendszerek közötti összetett és sérülékeny egyensúlyt fenntartsuk, illetve hogy a termőföldjeinket, talajainkat is a fenntarthatóság jegyében használjuk.

Az ennek köszönhető sokrétű jogszabályi rendszer miatt gyakran előfordul, hogy egyes vállalatoknak vízjogi üzemeltetési engedélyre van szükségük, vagy önellenőrzésre kötelezettek. Vagy azért mert a saját vízhasználatukat nem a közüzemi forrásokból fedezik, vagy pedig azért mert az általuk kibocsátott szennyvíz kezelés nélkül nem engedhető ki a közcsatornába, környezetünkbe.

Az ilyen engedélyek kérelmének elkészítésében illetve a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatosan is tudunk segíteni ügyfeleinknek, amelyek a legtöbb esetben a következőket foglalják magukban:

• vízjogi üzemelési engedély kérelmi dokumentáció készítése pl. termelőkút, figyelőkút, szennyvíztisztító esetén
• Vízkészletjárulékkal kapcsolatos tanácsadás
• Üzemnaplók készítése, laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatos tanácsadás
• Önellenőrzési terv készítése, támogatása”

2. Jogszabályi követelmények, megfelelőség

2.1 Vízjogi engedélyeztetés:

A vízilétesítmény megépítése előtt vízjogi létesítési engedélyt kell kérni az illetékes vízügyi hatóságtól, amely a létrehozására jogosít fel. A használatba vételhez, üzemeltetéshez vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. Amennyiben a létesítés engedély nélkül történt, fennmaradási engedélyezési eljárás indítható (amely nem mentesít a vonatkozó esetleges szankcióval szemben - fennmaradási bírság) .

Vízjogi engedély szükséges - jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (vízjogi létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély). A vízjogi engedélyezési eljárások megindítását a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokon (vízügyi hatóságokon) lehet kérelmezni. A kérelmekhez minden esetben külön jogszabályban előírt mellékleteket, terveket kell csatolni.

A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni.

Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti.

Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített, vagy attól eltérően megvalósított vízimunka, vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni, kivétel, ha az építtető a létesítményt a megszünteti, az eredeti állapotot visszaállítja.

Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően történt, az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 20%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén a mindenkori vízjogi szabálysértési felső értékhatár ötszöröséig terjedhet.

Az engedély kiadását követően bekövetkezett változásokat (engedélyezett műszaki paraméterek, tulajdonos, engedélyes…) be kell jelenteni a vízügyi hatóságnak és kérni kell az engedély módosítását.

Fontos követelmény a vízjogi engedélyben meghatározott előírások kötelezvények (rendszeres) határidőre történő teljesítése. Ilyen előírás lehet például a terület állapotának a rendszeres nyomon követése érdekében előírt monitoring rendszer üzemeltetése.

2.2 Önkontroll/Önellenőrzés:

A 220/2004. Korm. r. 27. § -a szerint önellenőrzésre köteles az a kibocsátó (ill. közcsatornába bocsátó):

a) aki a rendelet 1. számú mellékletének I. lista szerinti veszélyes anyagot, vagy elsőbbségi veszélyes anyagot bocsát ki vagy használ;
b) akinek önellenőrzési kötelezettségét a vízvédelmi hatóság környezet veszélyeztetettség miatt megállapítja, továbbá
c) aki az engedélye szerint, illetőleg a telephelyről (szennyvíztisztítóból) a megelőző év adatai alapján 15 m³/üzemnap mennyiséget meghaladó szennyvizet
ca) közvetlenül a befogadóba vezet,
cb) közvetve (közcsatornán vagy közös üzemi tisztítón keresztül) a befogadóba vezet és egyúttal a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint meghatározott tevékenység folytatása során keletkező szennyvizet bocsát ki.
d) akinek felszíni vízbe történő vízszennyező anyag kibocsátására a vízvédelmi hatóság keveredési zónát jelölt ki.

A jogszabályi rendelkezések értelmében az érintett engedélyeseknek önellenőrzési tervet kell készíteniük, melyet a felügyelőség hagy jóvá. Ezt követően minden évben a terv szerint kell a vizsgálatokat elvégezni és azok eredményét a mintavételét követő 20 napon belül megküldeni a befogadótól függően a szolgáltatónak/közös üzemi tisztító üzemeltetőjének/vízvédelmi hatóságnak.
A kibocsátó önellenőrzésének megfelelőségét a vízvédelmi hatóság, illetve az érintett szolgáltató helyszíni ellenőrzéssel jogosult ellenőrizni.
Az önellenőrzésre vonatkozó szabályokat részleteiben a 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet tartalmazza:
Az önellenőrzésre kötelezett kibocsátó a szennyvízkibocsátásról évente adatot szolgáltat (VAL, VÉL lapok), és összefoglaló jelentést készít, melyeket elektronikus úton a tárgyévet követő év március 31-éig meg kell küldenie az illetékes hatóságnak.
Az önellenőrzési terv készítésének, jóváhagyásának, vagy teljesítésének elmulasztása esetén a hatóság vízvédelmi bírságot szab ki.

2.3 Kapcsolódó adatszolgáltatások:

KAR

Az engedély köteles telephelyeken létesítendő illetve létesített monitoring rendszer elemei (pl.: figyelő kút) minden esetben egyszeri bejelentés kötelesek a Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe (KAR). A bejelentés KAR adatlapon történik, amit az illetékes hatósághoz kell benyújtani. Az adatlapok alapján a hatóság az ügyfél/engedélyes és a telephely/objektum azonosítására külön-külön azonosítót hoz létre (ügyfél: Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ), telephely/objektum: Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ)). Az illetékes hatóságnál kezdeményezett hatósági ügyintézéseknél, illetve a szükséges adatlapok kitöltésénél a továbbiakban ezeket az azonosítókat kell használni.

FAVI

A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek (pl.: csapadékvíz szikkasztó terület) jellemzőit alap-adatlapon, illetve részletes-adatlapon, valamint éves jelentésben kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes hatósághoz a felszín alatti vizek és földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) részeként. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez minden esetben az előzőekben ismertetett KAR rendszer alapján generált KÜJ és KTJ számmal kell rendelkezni.
Az adatszolgáltatás tartalmáért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a hatóság felszín alatti vízvédelmi bírságot szabhat ki.

FAVI-ENG

A felszín alatti vizek védelméről szóló Kormányrendelet alapján az engedély köteles tevékenységek bejelentését a FAVI Engedély köteles tevékenységek információs alrendszerébe (FAVI ENG) kell teljesíteni. Az alap adatlapokat (FAVI-EGYSZ, FAVI-R) a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg, illetve a felügyelőség adatlap benyújtására kötelező határozatában írt határideig, az éves jelentéseket (FAVI-EJ) pedig a tárgyévet követő év március 31-ig kell benyújtani.
A tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes hatóságnál a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon.

FAVI-MIR-K

Az engedély köteles tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálata és ellenőrzése céljából az illetékes hatóság a tevékenységet engedélyező határozatában sok esetben előír monitoring rendszer kialakítási és üzemeltetési kötelezettséget. A monitoring rendszer magába foglalja a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi változásainak a nyomon követését, valamint a szennyezett területek kármentesítési monitoring rendszerét.
A monitoring rendszerek adatinak nyomon követése és rögzítésére szolgál a FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszere (FAVI-MIR-K). Az adatlapot annak kell benyújtani, akit az illetékes hatóság határozat (pl.: vízjogi üzemeltetési engedély) alapján erre kötelez.

FAVI-KÁRINFÓ

Az országos felmérések, illetve a hatósági eljárások során feltárt szennyezett területek nyilvántartására szolgál a FAVI rendszer Kármentesítési Információs alrendszere (FAVI-KÁRINFÓ). Az alrendszerbe a bejelentés B1, B2, B3 jelű adatlapokon történik attól függően, hogy a szennyezett területen a kármentesítési eljárás milyen hatósági szakaszban (tényfeltárás előtt, után, műszaki beavatkozás után) található. Az adatszolgáltatás nem adható be az előzőekben már ismertetett KÜJ, KTJ számok, illetve FAVI alapbejelentések hiányában.
VAL/VÉLA felszíni víz minőségvédelmével kapcsolatos alap- (VAL) és éves (VÉL) adatszolgáltatások célja, hogy az engedély köteles szennyvízkibocsátó tevékenységet végző, önellenőrzésre kötelezett kibocsátó számot adjon a felszíni vizek szennyezésének mértékéről. A bejelentést annak kell teljesítenie aki – az előző fejezetben részletezettek okok valamelyike miatt – önellenőrzésre kötelezett.
A vízminőség-védelmi alapbejelentést (VAL lapok) csak egyszer, illetve az abban szereplő jellemzők változása esetén ismételten is be kell küldeni a vízminőség-védelmi éves bejelentéssel (VÉL lapok) együtt a tárgyévet követő év március 31-ig.

2.4 Vízkészletjárulék:

Magyarország vízkészlete állami tulajdon, emiatt a vízkészletek gazdasági célú lekötését és használatát járulékfizetési (VKJ) kötelezettség terheli. A járulékfizetés kötelesek köre a vízhasználók és az üzemi fogyasztók. A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált vízmennyiség után, az üzemi fogyasztó az ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához lekötött, illetve a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni.

A VKJ fizetés alóli mentesség eseteit (pl.: visszasajtolás, évi 500 m³ alatt, stb) a vonatkozó jogszabály tartalmazza. Bizonyos esetekben a mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított 60 napon belül külön kérni kell az illetékes hatóságtól, 60 nap után a mentességre hivatkozni nem lehet. A mentesség a fizetési kötelezettség alól jelent felmentést, bevallás alól nem.

Aki a jogszabály szerint vízkészletjárulék fizetésére kötelezett, az fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől (vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől) számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni (bejelentkezés).

A vízhasználó a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság által megjelölt számlára befizetni. (befizetés)
A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízkészletjárulékot befizetni a kisfogyasztó (éves átlagban kevesebb, mint 25 m³/nap vízmennyiség), az időszakos vízhasználó, és a többletmennyiség után, az a vízhasználó, aki a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, illetve a tényleges vízhasználata nem éri el a vízjogi engedélyben lekötött vízmennyiség 80 %-át.

A vízkészletjárulék fizetésre kötelezett a bejelentkezésen és befizetésen túl köteles az illetékes vízügyi hatóság részére adatlapot benyújtani a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig. (bevallás)
(Az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig)